Az első mangára emlékeztető művészi megoldások igen messzire, a 12. századra vezethetők vissza. Afametszetek nagyfokú népszerűsödésével aztán a 18-19. század folyamán kialakult stílus bizonyos szembeötlő jegyei öröklődtek tovább, hogy a nagy változások korának Japánjában kialakuljanak az irányadó elvek a képregényekkel kapcsolatban, s elterjedhessenek, mint népszerű árucikk. A manga kifejezés ellenben nem a második világháború után keletkezett, hanem az Edo-kori Japán (az 1800-as évek egy olyan kora Japánban, amikor a fametszetek igazi reneszánszukat élték) egyik nagy ukijo-e festőművészének, Kacusika Hokuszainak köszönhetően került először köznapi használatba, az úgynevezett, és széles körben elismert 'Hokuszai manga' stílusmegjelölésű alkotások nyomán.Persze az óta nagyon sokat változtak .
A japán írás jobbról balra halad, a mangák is ilyen formában olvasandóak. Ez a nyugati terjesztésnél nehézségekkel járhat, mivel ez elsőre szokatlan az európai és az amerikai olvasóközönségnek. Erre egyik megoldás a lapok tükrözése, de ez olyan problémákat okozhat mint hogy a szereplők így rossz oldalukon hordják a kardjukat, és az eredeti szerzők elképzelése is sérülhet – sokan ezért nem is járultak hozzá munkáik ilyen módosításához. Ezen okokból a mangák más nyelvű változatainak többsége eredeti formájában jelenik meg, mint Magyarországon is.
Jelenleg Japánban a legnagyobb példányszámában kiadott írásosmédia a manga.[forrás?] Méretük és hosszuk igen eltérő lehet, akár ezer oldalastól a mellényzseb méretűig széles skálán mozog. A mangák nem kizárólag kötetekbe foglalva találhatóak meg, a különböző presztízsű manga folyóiratok is közölnek sorozatokat, heti és havi rendszerességgel.
A manga jellemző kellékei
- Cseppecske, vagy cseppek a homloknál és halántéknál zavart, értetlenséget és szkepszist jelképez (ez egyike a legszélesebb körben felismert manga-megoldásoknak).
- Hanyattvágódás, vagy átmenet nélküli esés a földre a váratlan ostobaságokra, ironikus eseményekre adott reakció.
- A legerőteljesebb érzelemkifejező forma a szem. Ez számtalan módon változhat, két felfelé ívelő félkör (boldogság, öröm), lefelé ívelő félkör (bánat, szomorúság, csalódottság), két apró pici fekete ponttá sűrűsödés (értetlenség, meglepettség) stb.
- Az egyik orrlyukban lévő buborékocska azt jelzi, hogy az alany alszik.( Bealvás egy jó kis óra alatt a hátsó padsorban.)
- A pupilla teljes eltűnése és a szem kifehéredése az önkontroll elvesztését fejezi ki. kivétel ez alól a nagy kikerekedő fehér szem, több körülvonalazással, ami ijedtséget, döbbent szóhoz nem jutást és pánikot fejez ki, legtöbbször komikus kontextusban (komolyabb hangvételű mangákban, persze képkörnyezettől függően hangsúlyosabbak a negatív érzelmek és ritkán kapnak humoros felhangot).
- Négy, kereszt alakban elhelyezett derékszög a homlokon vagy az öklön dühöt, vagy bosszúságot fejez ki, általában a megfelelő arckifejezéssel kísérve, leggyakrabban ironikus megjegyzésekre adott válaszként.
- Orrvérzés, erotikusan befolyásoló vagy felajzó eseményeknél( Naruto =sexi no dzucu)
- A kép tetejének vagy az arc felső részének elsötétülése és a fentről lefelé haladó függőleges fekete vonalak jelezhetik a zavart, döbbenetet.
Nos igen ez eléggé szakszerűre sikeredett ,de ,,no para" vannak még fajtáji is.
Célcsoport szerint
- Kodomo: ( „gyerek, gyermek”) elsősorban gyerekeknek készült mangák. A történetekben gyakran központi helyet foglal el a család, illetve a kedves háziállatok. (Például: Astro Boy, Pokémon)
- Sónen: ( shounen – „fiú”) elsősorban fiúknak készült mangák. Jellegzetességük az akciódús történet, melynek főhőse egy fiú. A történetben fontos szerepet játszik a szereplők közötti erős barátság, a bajtársi helytállás, ebből adódóan szereplői gyakran harcosok vagy sportolók. A megjelenő női karakterek az átlagosnál kidolgozottabbak, sokszor már szélsőségesen jó megjelenésűek. A célcsoporton túl sok ilyen stílusú alkotás a lányok körében is népszerű. (Például: Bleach, Naruto)
- Sódzso: ( shoujo – „lány”) elsősorban lányoknak készült mangák. Gyakori a történetekben a romantika és a dráma, de a stíluspalettája igen széles, felöleli a történelmi, a fantasy- és horrortörténeteket is. A sódzsó mangákban/animékben a férfi szereplők kidolgozottabbak az átlagosnál. (Például: Vampire Knight, Ouran High School Host Club, Nana,We heart it )
-
- Mahó sódzso: ( mahou shoujo – „mágikus lány”) a sódzso mangák egyik altípusa. A főszereplő lány mágikus képességekkel bír, jellemző rá az átalakulás, és a tipikus mahó sódzso ruházat. Tipikus ilyen alkotás a Sailor Moon, aCardcaptor Sakura és a Slayers.
- Dzsoszei: (josei) elsősorban felnőtt nőnek készült mangák. (Például: Méz és lóhere)
- Van még a Hentai ,amiről én speciel nem szeretnék beszélni.
Megjelenés módja szerint
- World manga (angolul világ manga): A manga stílusú, de nem japán származású képregényeket nevezik így. Szokásos elnevezése még a global manga is.
- Jon-koma: Négykockás képregény, általában csattanóval a végén. Japánban a négy kocka függőlegesen van elhelyezve.
 |
| dódzinsi |
- Scanlation: Rajongók által lefordított és beszkennelt mangák. A kifejezés az angol scan és translation szavak összeolvadásából keletkezett.
- Dódzsinsi: (doujinshi) Kezdő rajzolók által készített amatőr manga vagy ritkán profi rajzolók által készített manga, amit nem egy kiadó ad ki, hanem az alkotó maga. Nagy részük pornográf tartalmú. Általában sikeres manga/anime karakterekről szól. Dódzsinsi-t legkönnyebben a ComiKet (Comic Market, képregényvásár) nevű rendezvényen lehet beszerezni.(Mondjuk ha most is ilyenek lennének a mangák a síró görcsöt kapnék.)
